2012. december 2., vasárnap

SEBESÜLTEN ÉS DADOGVA


Advent első vasárnapja még soha nem ért ennyire váratlanul. A fosztóképző a lehető legvalóságosabb jelentésében áll itt, nem vártam, egyszercsak itt volt, és nem voltam rá felkészülve még. Pedig évekig olyan fontos volt számomra, hogy advent adventjét tartotta bennem a lélek már hónapokkal a tél beköszönte előtt.
Most pedig mint egy gyorsuló spirál, egy eszeveszett pörgettyű, úgy repített idáig az idő, észre sem vettem a tennivalók, a hosszú éjszakázások, a váratlan, de megkerülhetetlen feladatok vagy események és még váratlanabb belső történések között. Utolsó pillanatban készítettem koszorút, az utolsó percben megvett négy gyertyából egy elrepedt, egy kettétört.
Eddig mindig találtam békében tölthető időt, a készülődés idejét, a lelassulás idejét, a csendét, ahogy készülődni méltó.
Méltóságról már semmiféle szó nem eshet, ezt éreztem, amikor kezemben tartottam a kettétört gyertyát, átrendeződtek a dolgok bennem és körülöttem, ahogy a gyertya meggyújtásra alkalmatlanná vált, már egészen biztos voltam ebben. Abban is persze, hogy így is lesz ünnep, mert az ünnep fölötte áll tökéletes zaklatottságomnak, és hogy kerül majd másik gyertya is, égni fog a lángja, és semmi más nem lesz fontos akkor csak ez. Hogy most minden Karinthy terminológiája szerint működik, vagyis másképp van, próbálom elfogadni, megérteni, hogy mire való, elengedni eddigi hiedelmeimet a rendről, és mulatni magamon, mert annyira nevetséges tud lenni az ember, amikor azt hiszi, hogy sziklaszilárd ebben vagy abban. Kavics se.
De méltóság nélkül is kap az ember ajándékot, érdekes, most különösen sokat. Például azt, hogy arról beszélhet kéthetente, amiről akar, és még van olyan kedves, figyelmes közönség is, akit ez érdekel.

Ez volt az ősz ajándéka, és belenyúlik a legsötétebb napokba is a Kövek, macskák, angyalok, hogy végül sebesült, feledékeny, és dadogó angyalokról beszélhessek, remélve, hogy üzenetet sebesülten és dadogva is át lehet adni.

Az előadássorozat utolsó estjére szóló Meghívó itt olvasható: http://irodalmiklub.blogspot.hu/2012/12/meghivo-kovek-macskak-angyalok-angyalok.html

(Hugo Simberg finn festőművész Sebesült angyal című festményének forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_sebes%C3%BClt_angyal_(festm%C3%A9ny)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése