Ma vettem át a Luther Kiadóban a Credo tiszteletpéldányokat. Ha valaki nem ismerné: a Credo egy evangélikus folyóirat. Versekkel, teológiai, képzőművészeti, zenei tanulmányokkal, könyvajánlókkal.
Már alig várom, hogy este legyen, vagyis az este véget érjen, és végig tudjam olvasni Kövecses Zoltán írását, amibe a 6-os villamoson kezdtem bele. Kognitív nyelvészeti szempontból vizsgálja Jézus jól ismert metaforáit (a metaforát itt a példázatokra is kiterjesztve). A magvetőt, a szőlősgazdát. Eljutva az áldozati bárány képéig arra keresi a választ: Miért kellett Jézusnak meghalnia?
Méltó párja lesz az esti olvasnivalók között Vonnegut Bajnokok reggelijének, amibe tegnap este kezdtem bele mohón, miután hazaértem a Marczibányi térről, ahol Vonnegut Emlékest volt a Momentán társulat, valamint a Maecenas Kiadó vezetője, a Vonnegut-fordító Szántó György Tibor és Borbás Mária, a szerző talán legismertebb magyar fordítója közreműködésével. Pompás este volt.
A könyv első oldalán kedves kriksz-kraksz csillagok.
Az, hogy a Vonnegut által annyira kedvelt motívum, amit ő egyszerűen csak segglyuknak nevez, valójában csillag, azt hiszem, nem más, mint szokásos tréfáinak egyike.
A fölnőtteknek kalap, a gyerekeknek óriáskígyó, amelyik lenyelt egy elfántot. Tudjuk, hogy megy ez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése