HATTYÚ ÉS CSIPKE

Kerestem egy képet, egy hattyút a hétfői előadás ismertetőjéhez.
De olyan rettentő minden hattyú-fénykép vagy fénykép-hattyú. A hattyú-realizmus, hogy is mondjam. Valami elemelés, gondoltam, de csak marcipán-, porcelán-, műanyag-, akvarell-, fülbevalóhattyúkat, Hattyúk tavá-t és hattyúsminket leltem.
Aztán hirtelen előbukkant a csipkehattyú. Horváth Józsefné csipkeverőnő műve. Aki volt olyan kedves, és telefonon - mert ma a csipkeverőnőknek van telefonszáma is a honlapjukon, ami szintén van nekik - hozzájárult a kép használatához.
Hát ez az, gondoltam. Erről van szó. Honlap és csipke. És a bennünk lakoló Deus. Vagy mi.

Hétfőn este 7-kor a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjában:


                                                         BAROKK ALT,

AVAGY

CSOKONAI LILI ÉS ESTERHÁZY PÉTER ÉS TIZENHÉT HATTYÚK

"Nemes Nagy Ágnes 64 hattyú című esszéjében így ír a bruges-i folyócska partján megpillantott, és azonnal metaforává váló hattyúról:

„…Egy híd és egy fasor könyökében támaszkodtunk a kőpárkányra, s néztük ábrándosan, ami néznünk adatott – amikor is megjelent a hattyú. Természetesen éppen akkor jelent meg, pompás lélektani érzékkel úszott be felfokozott ámulatunkba, a hattyúktól megszokott, nosztalgikus mozdulatokkal. Viselkedése ugyan kissé meglepő volt; alighogy megpillantott minket, felénk rohant, és sziszegve, szárnyát csapkodva követelt ennivalót a párkány alatt – határozottan agresszív hattyú volt. Mi röstelkedve és bágyadtan bámultuk, nem volt nálunk kenyérdarab. S ekkor kiáltott fel egyik útitársam: Nézzétek a csőrét!”

Ezt kérem én is. Nézzük meg ezt a gyönyörű hattyút, ezt a „tündöklő és vagány és kiszámíthatatlan, húszéves, szépséges nő”-t. Nézzük meg közelebbről, pontosabban hallgassuk a hangját, ezt a sebzett és gyöngéd hangot, ahogy a XVII. század áradó nyelvén elbeszéli, mi minden történt vele a XX. század második felében."

HANG-NEMEK

A Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának és a Szépírók Társaságának szervezésében:

HANG-NEMEK
– szoprán, mezzo, alt –

Az előadássorozaton kortárs magyar elbeszélők novelláit elemzi
MOLNÁR KRISZTINA RITA, költő, tanár:

„Történetekre szükségünk van. Mindenki szeret történeteket hallgatni. Mert a történetek érdekesek és izgalmasak, szelídek vagy lélegzetelállítóak, mert rólunk szólnak, vagy rólunk aztán biztosan nem, mert felkavarnak vagy elandalítanak. A történetek megbetegíthetnek és gyógyíthatnak. A történet, akár mese vagy pletyka, akár újsághír vagy bibliai példázat, novella, regény és úti beszámoló, hihetetlen erővel jelen van az éltünkben, akár a levegő vagy a víz. Történetek nélkül légüres térben lennénk, minden történet elhelyez bennünket az időben és a térben, segít viszonyulni magunkhoz és a világhoz.

Hogy ki mesél nekünk, hogy a hangja mély és lágy, vagy erőteljes, mint a mennydörgés, megnyugtató, mint a kályha duruzsolása, vagy karcol, mint a pattintott kő éle – nem elválasztható a történettől.

A történetmondó hangja a történet része, és az, hogy a történetet férfiak vagy nők mesélik el, megváltoztatja a történetet. De nem egyszerűen a hang magassága, regisztere lehet más. Annak ellenére, hogy a női mesélők – akik megszólaltatói nem biztos, hogy maguk mindig nők – nyelve nem különbözik a férfi elbeszélőkétől, a szókészlet, a mondatszerkesztés, a történet szövése lehet jellegzetesen nőies, vagy éppen szándékoltan férfias. Vagy nőies, de idézőjelben. Vagy férfias, de iróniával elmozdítva a férfigondolat határozottságából.

Az Irodalmi Klub következő előadássorozata a történetmondás hangnemének különös fontosságát, igyekszik bemutatni. Azt, hogy a választott hang maga is üzenetet közvetít. Akár a zenében.

Most elsősorban női hangokra írt novellák, elbeszélések és mesék kerülnek elő Esterházy Péter, Rakovszky Zsuzsa, Szvoren Edina, Halász Margit, Tóth Krisztina és Molnár Krisztina Rita történetein keresztül.

Az előadásokon a művek és szerzők megismerése után a közönséggel együtt fejtjük meg az elhangzott, mindenkinek saját üzenetet is közvetítő szövegek titkát.

Két alkalommal maguk a szerzők is velünk lesznek az esteken. Halász Margit és Tóth Krisztina a Szépírók Társasága által szervezett A könyv utóélete című sorozat keretében látogat el Pátyra.”

Az előadásokat 19 órai kezdettel az alábbi időpontokban tartjuk:

február 18.

március 11.

április 15.

április 29.

május 13.

május 27.

Esterházy Péter

Halász Margit

Szvoren Edina

Rakovszky Zsuzsa

Tóth Krisztina

Molnár Krisztina Rita