Apró, sötét térbe zsúfolódva kuporogni egy hideg radiátor mellett. Nem, nem nyomasztó egyáltalán. Nem doboz, nem cella, mert a fekete falakon felragyog a fény. A szavak, a hangok, a szerelem és a Hold fénye. Nem illúzió. A hit valósága. Szombat este történt mindez, a Ráday utcában. Jó, hogy vannak bárszínházak, mint a Púder, helyek, ahol előadható, amit elő kell adni, befogadható, ami nélkül persze lehet, de nem olyan jó.
Petit Paris
Roxane
Cyrano és a két Roxane
Nem, ő nem Virginia Woolf, ő Záhonyi Enikő, aki
Juliette Drouot Victor Hugo-hoz írt gyönyörű leveleiből is olvasott.
"Montázs a vágyakozásról. A Szimpla
Társulat kortárs drámákat felsorakozató sorozatának első darabja
Edmond Rostand szövegeit, Juliette
Drouet leveleit és francia sanzonokat dolgoz egy estbe.
Előadja:
Km. Végh Péter
Halmos Fatime
Záhonyi Enikő
zongorán kísér: Darvas Kristóf
összeállította: Sediánszky Nóra
Egy történet, amit mintha már
ismernénk... Mégsem? Szavak, amik tétováznak, körüljárnak, bekerítenek,
elcsábítanak, vagy utat tévesztenek. Szavak magukban, önmagukért, értem,
érted... Találkozások, tévedések, félreértések.
2 levél, 2 monológ, 3 jelenet, 7
sanzon.
És vágy az Ismeretlen Hold után..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése