Hogy lehet szavakat szőni akkora gyerekekkel, akik még nem tudják, mi a szó?
Tudják, mi a ritmus, tudják, mi a dallam, melyik szó undok és melyik piros.
De a nyelv még nem bír határokkal, és nincsenek jelek, betűk, nincs toll és papír, minden csak fejben van, szóban, dalban, mesében, versben.
És egyáltalán mi az a szövés? Lehet szőni terítőt, ruhaanyagot, kendőt, tarisznyát...
és lehet szomorú vagy csodás történeteket, mesét. Meg álmokat.
És lehet szürke vásznat és szürke szavakat szőni, és lehet színeset, mintásat, csak nagy türelem kell hozzá...
És a szavakat lehet dobálni, akár a gombolyagot...,
míg egészen össze nem szövődnek a szálak.
Közünk lesz egymáshoz...
és lesz egy közös történetünk.
Amit elmesélhetünk. Olyan lesz, mintha együtt ülnénk a tűz körül.
(A képek, az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házban található Tücsöktanyán készültek.)
Jaj, de szeretném ezt egyszer meghallgatni...
VálaszTörlésHát gyere, gyere...!:)
VálaszTörlés